• .
  • .
  • .
  • .
  • .
  • .
  • .
  • .

by botond

Együtt a tisztább folyókért

“Együtt a tisztább folyókért…”
program

Az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti és a nagyváradi Ecotop Alapítvány, 2000-ben Szatmár, Máramaros és Bihar megyékben végzett “Szennyezőforrás feltérképező a Tisza vízgyűjtőjén” programja során, felmért több mint 350 bányászati eredetű meddőhányót és zagytározót.

aurgatAz AURUL zagytározójának gátja

A felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a fent említett objektumok folyamatos és súlyos szennyezői a környezetnek. Magától érthetődően felmerült a rehabilitációs munkálatok szükségszerűsége is. Az évtizedek óta tartó veszélyes környezetkárosítás megszüntetése, illetve csökkentése érdekében, kidolgoztuk az “Együtt a tisztább folyókért…” programot a lehetséges módszerek feltárására.
A projekt megvalósítására pályázati úton támogatást nyertünk a Parnership Consortium-tól.
Terepmunkáink során felmértünk újabb meddőhányókat, illetve a már feltérképezettek közül is néhányat újra megvizsgáltunk a szennyezés hatásmechanizmusának megismerése céljából. Az elemzések utáni eredmények azt mutatják, hogy a színesfém-bányászat mintegy melléktermékeként felszínre hozott és fel nem dolgozott kőzethalmok a legfőképpen a következő vonatkozásokban károsak:
A talajvíz szennyezése – A beszivárgó csapadékvíz kioldja a meddőhányóban található szennyező anyagokat, lehetővé téve ezek bemosódását a talajvízbe. Ezek a szennyező anyagok később megjelennek a források és kutak vizében, veszélyeztetve a vízfogyasztók egészségét.

meddo5Elhagyott tárna

Felszíni vizek szennyezése – A rajtuk átszivárgó csapadékvizet és az átfolyó patakok vizét erősen savassá teszik és nehézfém ionokkal telítik, ezáltal veszélyes és messzire elszállítható vegyi szennyeződést hoznak létre.

csurgalekA bikszádi meddőhányó csurgaléka

Egészségkárosító hatás – A kőzetekből kioldott nehézfémek a felszín alatti és feletti vizekben terjedve eljutnak a lakott területekre is, ahol közvetlenül az ivóvízből, vagy közvetve pl. szennyezett vízzel öntözött terményeken keresztül bejutnak az emberi szervezetbe. A legveszélyesebb anyagok, úgymint cink, ólom, nikkel, kadmium és a réz, különböző emberi (vagy állati) szervekben felhalmozódnak, minek következtében súlyos mérgezéses tüneteket és gyakran daganatos megbetegedéseket eredményeznek.

pocsolyaA meddőhányók hatása környezetükre

Mechanikai hatás – A meddőhalom belsejében lejátszódó vegyi és fizikai folyamatok, valamint a csapadék és az átfolyó vizek erodáló hatására a meddőket kitöltő, legtöbbször homokszerű anyag, a patakok medrébe jut. Ezáltal a vízfolyásba a természetes törmelék-szállító kapacitást jelentősen meghaladó idegen anyag kerül, ami a meder feltöltődéséhez, a vízátvezető építmények (csatornák, hidak) eltömődésével járhat, nem beszélve arról, hogy a vízfolyás áradásakor a patak ezt az anyagot szétszórja, művelt és lakott területeken.

rondasagElhagyott színesfém-bánya

Esztétikai hatás – A meddőhányókat főleg lakott területek közelében előszeretettel használják hulladék tárolására. Ezen kívül visszataszító látványt nyújt a szép hegyvidéki, erdős völgyekben lerakott idegen, növényzet nélküli halom, amely kémhatása révén elpusztítja a növényzetet maga körül és a patakok vizét természetellenes színűre festi. Az a tájegység, amelyet ilyen hatások érnek jelentősen veszítenek turisztikai potenciáljukból.

meddA tájidegen kőzethalom

A fent leírt hatások felszámolására ideális megoldás a meddő kőzet tárnákba való visszahordása lenne, ám ennek költségei szinte azonosak lennének a kitermelés költségeivel, így kevés az esély a kiviteleztetésére.
A fent említett költségek 2-3%-ából viszont megvalósítható a meddőhalmok növényzettel való betelepítése. Ezt szeretnénk a bányavállalatok részére esetekre lebontva kidolgozni és felkínálni az alkalmazás reményében.
Maga a technológia egyszerű: a meddőhányó rézsűit stabilizálni kell, hogy a csapadékvíz ne pusztítsa le a meddőhányó felületét, majd be kell telepíteni őshonos cserjékkel, fákkal, amelyek kis segítséggel meg tudnak telepedni a steril kőzet felületén, majd idővel más fajok számára is kedvező talajréteget hoznak létre. A meddőhányókon gyakran átfolyó kisebb patakokat ideiglenesen el kell terelni, így megszüntethető az átfolyó víz erodáló és oldó hatása is. A fent leírt módszerek a romániai meddőhalmok többségénél alkalmazhatók és 8-10 év alatt a szennyezés mértéke 70-80 %-al csökkenthető, amely arány az évek során javulni fog.

teraszTeraszos fatelepítés

Alternatív lehetőségként meg kell említeni bizonyos telepíthető növényfajták nehézfém kivonó vagy éppen megkötő tulajdonságát a meddőhányók talajában.

fasmeddoA meddöhányón csak nehezen tudnak megtelepedni a növények…

Bizonyítandó az eljárás hatékonyságát kiválasztottunk mintaterület céljául két meddőhányót Nagytarna és Bikszád települések közelében. A szatmárnémeti Erdészeti Hivatal szakemberei segítségével kidolgoztuk az ezekre alkalmazható módszert, mind munkafolyamatok, mind költségek tekintetében. A program folytatásaként pályázati úton igyekszünk finanszírozást szerezni a jövőben történő kivitelezésre. Az Erdészeti Hivatal együttműködési nyilatkozatot is kibocsájtott részünkre az erdősítési munkákban való részvételi szándékukról.
A terepmunkák során nem csak bányászati eredetű meddőhányókat vizsgáltunk hanem például Nagyvárad környéki hőerőművek salaklerakatait és alumíniumérc dúsító üzemek meddőhányóit is. Az ilyen jellegű nagy kiterjedésű objektumok hatásaikban nagyon hasonlatosak a bányaipari meddőhányókhoz és éppen olyan súlyosan hatnak a környezetre és az egészségre.

vorosiszapVörös iszap Nagyvárad mellett

Az “Együtt a tisztább folyókért” program másik célja volt, hogy az általunk vizsgált területeken megtaláljuk a szennyezés által közvetlenül érintett lakosság képviselőit (civil szervezetek, polgármesteri hivatalok) és tájékoztassuk az őket érő káros hatásokról, valamint segítséget adjunk az érdekeik érvényesítésében. Tapasztalatunk az, hogy a bejárt területeken lévő falvakban nincsenek olyan civil szerveződések melyeket magunk mellé állíthatnánk, így kizárólag a helyi önkormányzatok és egyes lakosok lehetnek potenciális partnereink.
A felmért területek megyeközpontjaiban (Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagyvárad), viszont több olyan állami vagy civil szervezet is található amely segítségünkre volt és még lehet a projekt folytatásában. Például a Szatmár megyei terepmunkáinkat már a Romániai Denevérvédelmi Egyesület biológusai is segítették.

Felvettük a kapcsolatot számos polgármesterrel, felméréseinkre támaszkodva részleteiben is ismertettük velük a közösségüket érő negatív hatásokat. Beszélgetések és az erre a célra készített szórólapok szétosztásakor kiderült, hogy mind az előljárók, mind a polgárok, ha felületesen is de ismerik a problémát, de úgy érzik, hogy megoldása meghaladja lehetőségeiket.

meddoh2A Nagytarnai meddőhányó

Az általunk megvizsgált működő bányák vezetői elvben nyitottnak mutatkoztak az együttműködésre, azonban amint konkrét megvalósításokról vagy adatok kiszolgáltatásáról esett szó elzárkóztak. Ugyanez a hatás volt megfigyelhető eleinte a nagyváradi hőerőművek vezetői részéről is, de ez az ellenérzés miután részleteiben is megismerték terveinket és rész vettek találkozóinkon enyhülni látszik.
Annak érdekében, hogy az érintett felek egymás szempontjait megismerjék és az érdekek közeledjenek, december 8.-án kerek-asztal találkozót szerveztünk Szatmárnémetiben. Bízva benne, hogy az itt elinduló párbeszéd alapot adhat a probléma közös megoldására meghívtuk a bányavállalatok vezetőit, a szennyezés által érintett lakosság képviselőit, a környezetvédelmi hatóságok és a törvényhozás képviselőit, szakembereket, valamint a sajtót.

gutinbanbanyaBánya a Gutin hegységben

Az írásos meghívást minden érintett szféra képviselői elfogadták, kivéve talán a legfontosabb résztvevőt, a bányavállalatok képviselőit. Több irányból megközelítve is igyekeztünk meggyőzni a felelős vezetőket, azonban sikertelenül. Személyes megkeresésünkre a Bányaipari Tröszt egyik igazgatója azt nyilatkozta, hogy azért nem vesznek részt az ilyen jellegű megbeszéléseken mert “ …itt mindenki őket ócsárolja, a szennyezést csökkentő beruházásokra nincs pénz, és így az ilyen jellegű találkozóknak nincs semmi értelme…” Ritka kivételektől eltekintve a bányaipari gazdaság köreiben ez a hozzáállás sajnos általánosnak mondható.

december8December 8-i kerekeasztal találkozó

Elfogadta viszont meghívásunkat a többi meghívott, így szakmai szempontból eredményesnek és reprezentatívnak volt mondható az egész napos rendezvény.
A találkozó bevezetéseként a résztvevők bemutatkoztak, ennek keretén belül SZABÓ László a szatmárnémeti EKE elnöke ismertette, videoprojektoros bemutató segítségével, az egyesületet és az EKE idevágó programjait.

ismertetiAz EKE elnöke ismerteti az eddigi eredményeket

A bemutatkozások után két magas színvonalú előadás következett. Az első témája a ” Bányászat hatása a környezetre”, Dr.ing. KALMÁR János a Magyar Földtani Intézet munkatársa előadásában, színesen illusztrált vetítéssel egybekötve.

kalmareloadElőadás a bányászat hatásairól

A másodikat pedig a “Lehetőségek és vélemények a meddőhányók növényzettel való betelepítésére” ing. LUCZKY László a szatmárnémeti Erdészeti Hivatal egyik vezetője adta elő videoprojektoros bemutató támogatásával.

erdogazdalkodModern erdőgazdálkodási eljárások ismertetése

Az előadások elhangzása után a felmerülő problémák több szempontból való szakmai elemzése következett.
A találkozón többek között, felvetődött, hogy a bányaipar környezetre gyakorolt negatív hatásait illetően, nincs szervezett formája sem a lakosság tájékoztatásának, sem a lehetséges megoldások felkutatásának, sem a bányaipari vállalatok segítésének, hogy környezetvédelmi projekteket dolgozzanak ki és támogatást szerezzenek a megvalósításukra.

Végkövetkeztetésként megfogalmazódott egy olyan iroda létrehozásának szükségessége, amely a fenti feladatokat felvállalná a bányaipari szennyezés csökkentése érdekében. Az iroda esetleges létrehozásának segítésére több részvevő is aláírt egy támogató nyilatkozatot.
A megbeszélés után minden résztvevő megkapta a találkozón elhangzottak írásos összefoglalóját.
A helyi és országos médiában is rendkívül pozitív visszhangra talált a rendezvény és a program egésze.
A szatmárnémetihez hasonló találkozót szerveztünk december 14-én Nagyváradon. A munkába bevontuk a helyi Környezetvédelmi Hivatalt is, akivel irásos együtműködési keretmegállapodást is kötöttünk a program sikeressége érdekében.
A nagyváradi találkozón MÁTHÉ László az Ecotop alelnöke mutatta be az eddigi eredményeket. A továbbiakban kiválóan előkészített előadást hallhattunk Dr.ing. Horia BARBU úrtól a szebeni Lucian Blaga egyetem munkatársától a “Talajok és vizek rekultivációja” témájában, melynek az előadó nemzetközileg is elismert szakértője.

varadA nagyváradi kerek-asztal megbeszélés

Külön sikerként könyvelhetjük el, hogy a Nagyváradi találkozóra eljöttek, meddőhányóik által súlyosan szennyező, hőerőművek képviselői is. Sajtóanyag.
A megbeszélés után az itt jelenlévő résztvevők is megkapták a találkozón elhangzottak írásos összefoglalóját és szándékukat jelezték együttműködésükre a továbbiakban.
A szatmárnémeti Civil Szervezetek Forrásközpontja (CREST) által szervezett CONTACT 2001 nevű, civil és kormányzati szervezetek találkozóján, az EKE színes vetítőfóliák segítségével előadást tartott az “Együtt a tisztább folyókért…” és más programjainak megvalósításairól.

forum1Az EKE előadása a CONTACT 2001 találkozón

Részt vettünk még ezen kívül Túrkevén a Nimfea Természetvédelmi Egyesület , “Civilek a Tiszáért” rendezvényén, ahol videóprojektoros támogatással sikeres előadást mutattunk be a Tisza vízgyűjtőjén lefolytatott felszíni vizes programjainkról.

eloadas“Civilek a Tiszáért” találkozó

A személyes találkozásoknak és a médiának köszönhetően mind az informált lakosok, mind a kormányzati és az állami felügyelőségek részéről is megfogalmazódik a bizalom és egyfajta elvárás irányunkba a program folytatására.
A lehetőségek elemzése érdekében, december végén, tanácsadóként bevonva NYVELT Eriket a Független Ökológiai Központ munkatársát, találkozót szerveztünk Szatmárnémetiben a programban résztvevő szervezetek képviselői részére. Megvitatva a program megvalósításait és további lehetőségeit végkövetkeztetésként az fogalmazódott meg, hogy érveink alátámasztása végett a gyakorlati megvalósítások terén kellene folytatni a megkezdett munkát. Elsősorban a kiszemelt mintaterületeken el kellene kezdeni a rekultivációs munkálatokat, másodsorban a továbbiakban elemeznünk kell a már említett információs iroda létrehozásának a potenciáljait és ha szükség van a létrehozására akkor ennek finanszírozási lehetőségeit is.

Linux, Apache, Php, Mysql, WordPress,Turist info Romania, NoLimits Technologies