EKE-bakancs – zsebkönyvecskék Erdély hegyeiről

A túratársnak szánt zsebkönyvecskék Erdélyt hivatottak úgy bemutatni, hogy kedvet kapjon az olvasó az útnak induláshoz. Sőt, ennél többel is szolgálnak, elkísérik a túrázót az úton, tanácsokkal látják el, rávilágítanak az eltévedési lehetőségekre. A kiadványok tartalma úgy van összeállítva, hogy az út során történelmi-földrajzi tudással is gazdagodhassunk.
A kiadványsorozat első két része az EKE 125. születésnapjára látott napvilágot 2016-ban. A kötetek üzenete egyértelmű: keljünk útra! Nézzünk szét Erdélyben, vegyük számban értékeinket, és mutassuk meg ezeket másoknak is! Legyünk büszkék javainkra!
Hátizsákos útitárs. Egy-egy vidékről egy-egy spirálozott kis füzetecske, benne néhány túraleírással, történelmi ismertetővel kalauz gyanánt kisebb-nagyobb társaságoknak.

A kiadványsorozat első tíz kötete:
1. Barangolások a Remetei-sziklaszoros és a Bedellő környékén – Torockói-hegység (2016)
2. Barangolások Brassó környékén – Keresztény-havas (2016)
3. Barangolások a Központi- és Észak-Hargitán – Hargita-hegység (2016)
4. Barangolások Várfalva községben és környékén – Várfalva és az EKE Vára (2016)
5. Barangolások a Közép-Bánság karsztvidékén – Aninai-hegység (2017)
6. Barangolások a Kárpát-kanyarban – Csukás-hegység (2017)
7. Barangolás a Szent Anna-tó környékén – Csomád-hegység (2018)
8. Barangolás a Gyergyói-havasok déli részén és a Hagymás-hegységben – Az Erőss Zsolt Teljesítménytúrák mentén (2019)
9. Barangolások erdélyi hadszíntereken – A 32-es határvadászok emléktúrája (2019)
10. Barangolások a Mező-havas környékén és a Bekecsen – A Görgényi-havasok középső része (2020)

Keresse az EKE tagszervezeteinél vagy rendelje meg az elofizetes@eke.ma címen.
Ára 12 lej + postaköltség, EKE-tagoknak kedvezmény!


EKE-bakancs 1
Barangolások a Remetei-sziklaszoros és a Bedellő környékén
Torockói-hegység

Az EKE Várától könnyen megközelíthető túrákra csalogat az első kiadvány szerzője, Lukács József, aki a Bedellő-útleírásnál felhasználta a Székely Zsiga Teljesítménytúra Nagy Zoltán által szerkesztett túrafüzetét.
„A Torockói-hegység az Erdélyi-szigethegység keleti peremének hegycsoportja, mely hozzávetőlegesen 75 kilométer hosszan húzódik a Túri-hasadék, Torda és az Aranyos folyó völgyétől az Ompoly völgyéig. Külön hegységként talán egy évszázada kezdték emlegetni. Addig az Erdélyi-érchegység részének tartották. A Torockói-hegység nem a nagy magasságokkal, hanem a táj változatosságával kecsegteti a túrázókat” – áll az előszóban, és nem is kívánunk túl sokat elárulni a tartalomról, hisz a teremtett világot járva kell megismerni.
Vegye kezébe a kis kiadványt, induljon útnak. Ismerje meg a Szolcsvai-búvópatakot, a Dilbina-barlangot, idézze fel Tyeja falu egykori életét, a Remetei-sziklaszorost, vagy nézzen szét a Bedellőről. Járjon bokáig vagy nyakig vízben, kapaszkodjon a sziklapárkányon, gyűjtsön olyan értéket, amit megosztani lehet, elvenni nem: szerezzen felejthetetlen élményeket!


EKE-bakancs 2
Barangolások Brassó környékén
Keresztény-havas

„Brassó hegye a Keresztény-havas. Talán egyszerűen azért, mert ez van a legközelebb a városhoz, így majdnem minden brassóinak első túraútja a Keresztény-havasra vezet. Mons Gymnicus. Még Orbán Balázs is így nevezte a hegyet: Deákhavas. Az 1543-ban alapított szász gimnázium diákjai minden évben meglátogatták a havast, itt tartották játékokkal és jókedvvel teli évzáró ünnepélyüket, de havonta egyszer túrákat is szerveztek ide” – olvasható az első oldalakon Kovács Lehel István tollából. Az évzáró ünnepély a múlté. A jelen ennél több: rendszeres, a brassói ekések által ide szervezett túrák, valamint főhajtás nagy elődök előtt. Lehmann Károlyra teljesítménytúrával emlékeznek. Annak az embernek állítanak emléket, aki 1894. március 17-én Törcsváron született, és nem csak a munkaköri kötelesség miatt látta el turistajelzésekkel a brassói hegyeket. Mint ahogy felsőbb, a lehető legfelsőbb parancs volt számára az is, hogy a magashegyi sízést általa kitalált lécekkel megismertesse az erdélyiekkel. És hogy fényképezzen. „Szenzációsan látott a természetben, amelyet ezernyi csodás felvétellel örökített meg akkor, amikor üveglemezeket kellett cipelni” – tudjuk meg a kötetből, amely arra csábít, hogy járjuk be Lehmann kedvenc helyeit a róla elnevezett emléktúra mentén, hosszabb-rövidebb távok közül választva.


EKE-bakancs 3
Barangolások a Központi- és Észak-Hargitán
Hargita-hegység

A kiadvány a Hargita-hegységen belül a Központi- és Észak-Hargitába kalauzol. Nem más az idegenvezetőnk, a kötet szerzője, mint a székelyudvarhelyi Kovács-Kendi Lehel, akinek nyomdokában számos fiatal és idős baktatott már, nem egy gyerekkel szerettette meg a természetet. Az ő társa Kiss Tibor, aki fényképekkel tesz még kíváncsibbá, ösztökél az útnak indulásra.
A kötetben található Központi-Hargita gerinctúra útvonala: Kalibáskő menedékház – Köves-pataki út – Veresbükki út – Szeles vésze – Pókád pusztája – Bagoly-kő – Csicsói-Hargita – Madéfalvi-nyereg – Csompoly – Madéfalvi-Hargita – Rákosi-Hargita –  Rákosi Sáté – Szökő-patak vízesése – Madarasi-Hargita – Gyöngyös-kút – Madarasi menedékház.
Az Ördög-tó túrához ajánlott útvonal: Libán – Ördög-tó – Hidlás-nyereg – Fertő-tető – Fertő-nyereg – Bánya-tető – Tar-havas  – Gyöngyös-kút – Madarasi-Hargita – Madarasi menedékház.
A Hargita-fennsík, Kirulyfürdő bejárására Kovács-Kendi Lehel az alábbi utat ajánlja: Kalibáskő menedékház  – Hargita-liget  – Festő borvíz  – Kirulyfürdő  – Gyepű-patak torkolata  – Sólyom-kő  – Somkő háta  – Kalibáskő menedékház.
Az egykori vulkáni tevékenységek során kialakult képződmények, a négy Hargita csúcsával együtt ma szemet gyönyörködtetőek. Ezek megpillantására hívjuk az olvasókat.


EKE-bakancs 4
Barangolások Várfalva községben és környékén
Várfalva és az EKE Vára

A 2010-es évek elején olyan esemény történt az Erdélyi Kárpát-Egyesület életében, melyre a szervezet 1891-es alapítói is büszkék lennének. Betettük lábunkat egy községbe, várat hoztunk létre, nem azért, hogy védjen, hanem hogy tárt kapukkal várjon minden turistát és jó szándékú embert. Történt mindez Várfalván, ahová szívesen befogadott a közösség. Azóta hazajárunk, és ezt az érzést szívesen megosztanánk bárkivel, aki szereti a természetjárást, fontosnak tartja a honismeretet, értékeli a környezetvédelmet.
Az EKE-bakancs sorozatának negyedik kiadványát így ajánlja Kovács Lehel István, az egyesület elnöke: „Ha Várfalvára gondolok – erre az aranyosszéki településre, amely az egykori Turdavárról kapta nevét –, akaratlanul az Erdélyi Kárpát-Egyesület jó választása jut eszembe, hogy itt vásárolt ingatlant, itt alakította ki közösségi házát, az EKE-Várat.
Milyen aranyos, hogy az aranyosi Várfalván vár az EKE-Vár! – talán ez is lehetne az EKE-Vár mottója, hisz minden jólelkű, természetszerető embert befogad nemcsak az épületbe, hanem az általa meghatározott közösségbe is. Mondhatnánk, hogy a mai kor mentsvára. Az EKE-Várban megállunk a rohanó időben. Elmenekülünk a civilizációtól, és a természetnek szenteljük ottlétünket. Túrázunk, kirándulunk, belélegezzük az út porát, megcsodáljuk a mezei virágokat, tekintetünkkel végigkísérjük a játszadozva repülő pillangókat, megízleljük a forrásokat, felmászunk a sziklákra, rugdossuk a rögöket, közel alszunk a szent anyaföldhöz, bőrünkön érezzük az esőt. Egyszóval: élünk!”
Igazi közmunka eredménye a kötet, hiszen megírásából nem csak az ekések vállaltak részt, hanem Várfalva község önkormányzata is, nyomatékot adva annak, hogy szívesen látják a várlakókat, de a községbe először érkezőket is. Így ismerhetjük meg a község történelmét, a lakosság ünnepeit és hétköznapjait, hogy aztán közelebb lépjünk a várhoz, és annak története elevenedjen meg előttünk. A szándéktól a váravatóig, az álmoktól a valós bővítésig, szépítésig, egészen addig, amíg földbirtokossá vált e községben az EKE. Mert immár nem csak vára, birtoka is van a turistaság nagy szervezetének. És vannak bejárt útjai is, melyeket másoknak is ajánl. Az Aranyos völgye fölötti várak, kilátók és vízesések sorát látogathatja meg az ember, ha lábán és zsákjában bakanccsal elindul. Mégis lelkére kötjük: amíg a turistajelzések el nem készülnek, hívják magukkal úti társnak a tordai ekéseket. Járják be együtt a Várhegyet, emlékezzenek Torda és Fütyer várára, nézzenek szét a Csupak- és az Ordas-kilátóról, ki ne hagyják a Nádas-patak vízeséseit, a borrévi hídtól pedig induljanak egyenest a várba, a turistáknak kijáró legméltóbb szállásra. Szeressék meg a várat, tiszteljék a várfalvi közösséget… mindössze ennyi a kérés számos élményért cserébe.


EKE-bakancs 5
Barangolások a Közép-Bánsági karsztvidéken
Aninai-hegység

Az ötödik kiadvánnyal gazdagodott az EKE-bakancs sorozat, amelynek kiadója az Erdélyi Kárpát-Egyesület, partnerségben az Erdélyi Gyopárral. A Közép-Bánsági karsztvidékre hívja az olvasókat, túrázókat Illés Mihály, a Bánsági Kárpát Egyesület frontembere.
„A Dél-Bánság igen változatos és egyediségében kiemelkedő tájegysége – az Aninai-hegyek, és ezen belül az északi hegytömb legészakibb része – kínálja a legtöbb, turistaszemnek igen kedves látványt. Az itt eredő, illetve önmagukat itt átküzdő folyóvizek (Krassó, Bohuj, Gerlistye, Komárnik) mély völgyeket vágva a mészkőhegyekbe, létrehozták a Dél-Bánság egyik legértékesebb karsztvidékét. Nagyrészt védett terület, ezért – és megítélésünk szerint szerencsére – nincsenek jól kiépített turistaszállók a környéken, tehát itt csak a klasszikus természetjárás művelhető.” A kötet bevezetőjéből vett részlettel kívánjuk felkelteni az érdeklődést, jelezve, az EKE-bakancs sorozat egy újabb gazdag vidéket ajánl önnek megismerésre.


EKE-bakancs 6
Barangolások a Kárpát-kanyarban
Csukás-hegység

Dr. Kovács Lehel István, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke vállalta fel, hogy a Csukás-hegységbe szóló meghívót megírja. Az EKE-bakancs sorozat hatodik kötete mesevilágba kalauzol, ahol a sziklák különös alakzatokat öltve arra késztetik az olvasót, hogy eltávolodjon a valóság világától. A meseutazásnál még csodásabb a valóság, és annak tudata, hogy a közismert személyiség, Lehmann Károly nyomában járhatunk. A róla elnevezett teljesítménytúra háromféle útvonala mellett a Piroska-havas is bevehető e kiadvány utasításait követve. Ugyanakkor tudásából oszt meg a szerző, így bár a jelenben járunk, a múltra is rátekinthetünk. Mert ha valamerre tartunk, tudni kell, honnan jöttünk.
Milyen köze lehet a Csukásnak a hétfalusi csángókhoz? Miért Piroska a Piroska-havas? – erre is választ ad a kötet, melynek megismerésére és bemutatására Kovács Lehel Istvánt nagyapja hetven évvel ezelőtt írt turistanaplója is ösztönözte.


EKE-bakancs 7
Barangolás a Szent Anna-tó környékén
Csomád-hegység

Újabb útitársat ajánl a túrázóknak az Erdélyi Kárpát-Egyesület. EKE-bakancs sorozatának hetedik zsebkönyve is megjelent, benne pedig a Csomád-hegység, a Szent Anna-tó környéke. Ennél azonban sokkal gazdagabb a zsebre vágható kiadvány tartalma, hiszen helyet kap benne a Szent Anna-tó legendája, a környékbeli települések ismertetése, nagy hangsúlyt fordítva Tusnádra és az ásványvizekre is.
„Mielőtt felhúznánk a bakancsot és kézbe vennénk a túrabotot, az ágyon hosszan eldőlve olvassuk el az EKE-bakancs Csomád-hegységet bemutató fejezetét, mert ismerete hozzásegít a megfelelő útvonal kiválasztásához, így tartalmasabb lesz kirándulásunk a vulkánok földjén” – olvasható a szerzők ajánlása, akik konkrét túraleírással is kedveskednek, mintegy idegenvezetővé változnak az útnak induló olvasók javát szolgálva.
Székelyföld egyik leglátogatottabb tájegysége a Csomád-hegység, amelynek központi kráterében kéklik Közép-Európa egyetlen krátertava, a Szent Anna-tó. Ide szól a meghívó, melynek kiadója az Erdélyi Kárpát-Egyesület, szerzői pedig Jánosi Csaba, Berszán József, Péter Éva és Szabó Ágoston.


EKE-bakancs 8
Barangolás a Gyergyói-havasok déli részén és a Hagymás-hegységben
Az Erőss Zsolt Teljesítménytúrák mentén
Május 21. felejthetetlen nap marad az ekések számára. 2013-ban ezen a napon jött a Kancsendzöngáról Erőss Zsolt eltűnésének híre. A hegyek adták számára az életet, s bár társai fájlalták hiányát, elfogadták a visszafordíthatatlant. Siratás helyett az aktív emlékezést választották, így évről évre e dátum körül Gyergyószentmiklóson gyűlnek össze a természetjárók, hogy részt vegyenek az Erőss Zsolt Teljesítménytúrán. András Zsolt (Zümi) főszervező minden esztendőben száz segítővel szervezi a nagy eseményt, most pedig sikerült Bakancsba is foglalnia az útvonalak egy részét. A teljesítménytúra ugyanis minden esztendőben a Salamon Ernő Gimnázium elől indul, ahol Zsolt érettségizett, és a Gyilkostóhoz ér, a Postafal tövébe, ahol a sziklamászás ábécéjét tanulta a Hópárduc. A kezdet és a vég között több útvonalon is jártak már a túrázók, és hamarosan újabb útszakaszok leírásával zsebükben indulhatnak útnak. Az Erőss Zsolt Teljesítménytúra ugyanis további Bakancsokban is olvasható lesz. Érdemes e sorozat első részét már most beszerezni.


EKE-bakancs 9
Barangolások erdélyi hadszíntereken
A 32-es határvadászok emléktúrája

Van a természetjárásnak egy igen különleges fajtája, a zarándoklat, s ennek egy még rendhagyóbb változata, a hadszíntérturizmus. Az újszerű turizmustípus képezi alapját a kilencedik EKE-bakancsnak, mely a 32-es határvadászok nyomán indítja útnak a mai természetjárót. E Bakancs írója dr. Kovács Lehel István, az EKE országos elnöke, akinek múlt iránti tisztelete közismert, így nem meglepő témaválasztása. Még indokoltabbá teszi ezt a személyes élmény, amely oly erővel hatott rá, hogy az emléktúra útvonalát már többször végigjárta. AZ első alkalom után így fogalmazott: „Azóta még kétszer végigjártam az emléktúrát, és mind a kétszer zarándoklatként éltem meg. És akárhányszor járnám végig, zarándoklatként élném meg, mert az ősök és a hősök tisztelete erősíti a testet és lelket egyaránt, s a kegyelet gyakorlása ilyenformán nem más, mint aktív meditáció.”
Túraleírás, történelemkönyv néhány lapja és magyarságtudat-erősítő kiadvány, melyet kezében tart az olvasó. Nem szokványos Bakancs, hanem olyanfajta, amelyikkel mi is megjárhatjuk a hadak útját, hogy sose felejtsük el, mit éltek meg szüleink, nagyszüleink.


EKE-bakancs 10
Barangolások a Mező-havas környékén és a Bekecsen
A Görgényi-havasok középső része